Őszi úton
Rámhullik egy őszi levél,
mint ezer teher súlya,
nyugalmat hoz majd,
nyugalmat hoz újra.
Kürtnek szól majd harsány,
tovaszálló hangja,
nyugalmat hoz majd,
nyugalmat hoz újra.
Avarban lépkedem csendesen,
ropog alattam egy élet magva,
már el is sárgult...
röpködő ábrándok hamva.
Bezárva.Olyan nyers minden,
emlékőrző kép falra akasztva,
már el is sárgult...
röpködő ábrándok hamva.
2008 -Dóczi-
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése