Elmaradt sütemények
I.
Falat boldogság,
mézédes.
Miért Édes?
Cudar badarság.
Hagyd a kutyáknak!
II.
Hajtsd el a vihart,
keserű vaníliát kavart.
Minden marcipánt levert
a szél,
csokidarabokról mesél
s elönti a cukros vágy,
kitelik vele az Epres Ágy.
III.
Sétáló kósza-kacaj,
sáladban új tél habar,
ülünk az Őszben.
Lehulló zöld falevél,
szélén táncolható él,
talpunk sértjük meg.
Búcsúzó tea-mosoly,
titkon újra elmajszol
lágyan az Őszben.
2009 -Dóczi-
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése