Rózsateremtő

Rózsateremtő

Néha fájó, néha
sziporkázó gyötrelem,
úgy hívják: türelem.

Néha épp, hogy megesz,
de van, hogy fel is fal
hosszú hajnalokkal.

Hidegben érkezik
s még tovább is hűt,
sarkamba szúr egy tűt.

Szaladnék is tova,
ha nem csenné gúny-gát
szemeim világát.

Tájakat letakar,
hogy ne lássak oda,
hova futnék tova.

Kacsingat a tűzzel,
nem mással, csak velem,
leszek én gyötrelem

örökké csak neki,
hogy örökké fájjon,
ha repülök tájon,

át sok-sok gúny-gáton.
Galambok hírt hozzák:
csak és csakis hozzád!

Tűket szúrogató
sziporkás gyötrelem.

2009 -Dóczi-