Tíz gézengúz sor gúnyosan...
Ezt a verset leírni érdemes?!Nem tudom, mert Balkezes.
S ültetni a régi fát?Nem rejt mást csak hibát...
Nem baj gyakorlok rímeket, rútakat és szépeket.
Elveszem józanságom, hegyen völgyön vagy rónaságon?
Én sem tudom hol lesz jó, talán értem jön egy hintó?
Ugyan micsoda ponyva gondolat, mesebeli vert fondorlat.
Elvettem én már az eszem, másnak nem kell, tollam leteszem.
Azért írok még utolsó sorokat, hiszen a tragikus önsors örök divat.
Hisz mindenki térdepelve érdemel egy tényt, ami mindenkit érdekel:
Még egy költő ide vagy oda, úgyis mind együgyű s pongyola...
2009 -Dóczi-
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése