Fél-Év
Azt hittem boldog vagyok,
mikor először láttalak:
Védtelek, majd később szántalak.
Hazudtál s én elhittem,
mámorban fürödtem, mára elhintem.
Jóakarat-szemed rajtam csillant,
de máson fénylett,
csodája mégis belém égett,
s ha halkan
ismét felizzik a kérdés-katlan,
az egyik válasz így szól:
Azt hiszem boldog vagyok, hagytam!
2011. Budapest
-Dóczi-
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése